Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke egészséges maradna. Mégis a szülő legnagyobb öröme, ha gyermeke jó étvágyú, és szépen gyarapszik.
Gyakran nem is gondolják, hogy az nem egészséges, ha dundi kisgyermekük egyre gyorsabban szedi magára a kilókat. Ugyan akkor igyekeznek megnyugtatni magukat azzal a magyarázattal, hogy szüleik és nagyszüleik is ilyen alkatúak.
Közismert az a tény, hogy azelhízás hátterében sokszor genetikai tényezők, azaz kövérségre hajlamosító családi adottságok állnak. A túlsúly kialakulásában az öröklött hajlam mellett azonban igen nagy szerepe van a táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak,a kultúrának és a környezet szokásainak is.
Az elhízás, végeredményben a táplálékfelvétel és az energia felhasználás közöttiegyensúly felbomlásának az eredménye.
A kövérség kóros állapot, ami minden életkorban odafigyelést, kezelést érdemel. A súlyfeleslegre úgy kell tekinteni, mint az egyik legkellemetlenebb betegségre.
Tény, hogy az elhízás számos betegség kiemelt kockázati tényezője, a túl sok zsír, túl sok édesség, túl sok stressz, mindehhez pedig kevés mozgás, ráadásul a gyermekkori helyzet alapozza meg a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és a hajlamot egyéb betegségekre.
Az elhízás nem csupán komoly fizikai veszélyeket, de szociális hátrányokat is rejt. Az elhízott gyerekek ugyanis nagyobb arányban vannak kitéve zaklatásnak, csúfolásnak, gyakori a kiközösítés, és ezek következtében, az alacsonyabb önértékelésük rosszabb teljesítményhez vezet az iskolában és a későbbi munkájuk során is.
Százötven éve folyik a harc, de még sincs biztos stratégia a pluszkilók legyőzésére.
Már csecsemőkorban fontos, hogy ne tápláljuk túl a csecsemőt, az anyatejes táplálás az, ami a legoptimálisabban tartalmazza a fejlődéshez szükséges zsírokat, fehérjéket, szénhidrátokat.
A serdülőkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is jelentősen befolyásolja a felnőttkori megbetegedéseket, előbbre hozza a mortalitást.
Mivel az elhízás oka, hogy naponta több kalóriát eszünk és iszunk meg, mint amennyit tevékenységeink során elégetünk, a megelőzés legegyszerűbb formája, ha „diétás megszorításokat” teszünk, és fokozzuk fizikai aktivitásunkat. – A diéta helyett azonban érdemes inkább az egészséges táplálkozásra fókuszálni, hisz ritkán vezet megoldáshoz, ha az étel mennyiségét csökkentjük, inkább változtassunk az ételek fajtáján és összeállításán. A gyerekek szívesebben hajlandóak megkóstolni az új ízeket, ha a szülők is örömmel teszik azt. A szülői étkezési szokások megváltoztatása nélkül sajnos nem, vagy csak részben működik a gyermek életmódváltása.
Bátran kijelenthetjük, hogy a gyerekkori elhízás kezelése a szülőknél kezdődik!
Az életmód, az étkezési szokások megváltoztatása, csak a családdal együtt sikerülhet, ha csak a gyermek étrendjét, napi tevékenységét akarjuk megváltoztatni, az bizony reménytelen kísérletet eredményez.
A megváltozott életmód tehető felelőssé akkor, amikor a gyermek a túlzásba vitt számítógép, vagy tévé előtti ücsörögése közben, kontroll nélkül ropogtatja a chipset, a csokit, a sósmogyorót, nem beszélve a cukros üdítő mértéktelen fogyasztásáról sem.
Figyeljünk a rejtett kalóriákra! Sok gyerek nem a főétkezések alkalmával eszik túl sokat, inkább folytonosan nassol. Ha sikerül a chipseket, édességeket friss gyümölcsökre, zöldségekre, a cukros üdítőket pedig vízre cserélni, már nagy lépést tettünk az egészségesebb életmód, táplálkozás felé.
A mozgást sem szabad megspórolni. Sajnos, az iskolai testnevelésórák nem elegendőek és nem biztosítanak elég mozgási lehetőséget, ezért hasznos, ha a gyerekek már kis koruktól különböző sportágakat kipróbálhatnak. Legjobb, ha maguk a szülők is mozognak, így ez a példa lesz természetes a gyerekeknek is.
Megfontolandó tanácsok:
A család étkezzen és mozogjon együtt.
A televíziózás ajánlott mennyisége < 2h/nap 2 éves kor felett, 2 éves kor alatt semmi
Televíziózás közben nincs étkezés.
Az étrend alapja pedig a zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, fehér hús, hal, szárnyas legyen.